Daniel: Szeretlek Hanna ♥ Már nagyon régóta csak téged szeretlek! Nem bírtam már ki nélküled.
Hanna: Én is szeretlek! ♥ És én is így voltam vele. Daniel: Akkor.. járunk? :) Ha már mind2-en amúgyis egymásról álmodozunk.. Hanna: Okés! ☺ :))) Elmegyünk sétálni valahova? Daniel: Szerintem elmehetnénk moziba.. vagy ahova szeretnél. :$$ Hanna: Okés. A mozi jó lesz. :) Szerintem mondjuk el anyáéknak, hogy mi most járunk. Oké? Daniel: Hát, én egy kicsit félek apukádtól... olyan...olyan.. tudod.. :D Hanna: Jajj drágám! :D ♥ Tudom milyen nagy, meg minden. :D De már nagyok vagyunk, meg kell ezt értenie. Daniel: Hát oké.. akkor mondjuk el nekik. Hanna: Na gyere menjünk le. (lementek, de Hanna apja nem volt otthon, csak az anyja) Hanna anyukája: Szia Kicsim! Ma az ebéd palacsinta lesz. Mert tudom hogy azt imádod :) Hanna: Köszi anyú ^^ de mondanunk kell valamit Daniellel.. Tudod.. mi... izé... járunk :D
Daniel rá írt facebookon Hannára.
Daniel: Szia Hanna
Hanna: Szia Dániel...
Daniel: Van programod ma estére?
Hanna ekkor nagyon megdöbbent, el sem akarta hinni hogy élete szerelme elhívná valahová.
Hanna: ööö nincs semmi programom.
Daniel: Szuper! Akkor ma este 8-kor átmegyek hozzád!
Este 8 lett és Dániel ott volt Hanna háza előtt. Hanna lement és felhívta a szobájába Danielt.
Daniel: Hű:D Nagyon nagy a házatok.. és nagyon szép.. mióta laktok itt? :) -kérdezte kedvesen. Hanna: Köszii:D Hát már.. nemis tudom.. azt hiszem 10 éve. :) Ezelőtt Hawwaii-on laktunk. És anyáék fontolgatják, hogy vissza megyünk oda.. de én ezt nem akarom. :(( Nagyon megszerettem a helyet. Daniel: Igen, nagyon nagy kár lenne ha elmennétek. Hiányoznál, mindenkinek. :) ♥ De leginkább nekem :) ♥ (És megcsókolta Hannát)
Sziasztok! A nevem Hanna. 16 éves vagyok és Amerikában élek egy kisvárosban Anyámmal és Apámmal. Velünk egy utcában lakik a 2 legjobb barátnőm. Lara és Amanda. És az a fiú akibe szerelmes vagyok.. Bár úgy érzem ő nem így érez irántam. Számára csak egy egyszerű barát vagyok. :( Na elég is a szóból! Elkezdem a story-mat. :D :)